2025 szeptemberében indult, 12 részes Erdély-sorozatunk csaknem minden előadását más előadó tartja. Ezen az oldalon találja a részleteket.

Az előadássorozat keretében az alábbi előadások tekinthetők meg:

A tizenkét részes Erdély-sorozatunk előadásai:
1. Bevezetés Erdélybe (2025. szeptember),
2. Erdély történelmi városai I. – Kolozsvár és Marosvásárhely (2025. október),
3. Erdély történelmi városai II. – Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely ((2025. november),
4. Erdély történelmi városai III. – Szeben és Brassó ((2025. december),
5. Erdélyi várak és kastélyok (2026. január),
6. Természeti szépségek és nemzeti parkok (2026. február),
7. Erdély legendás vára: Vajdahunyad (2026. március),
8. Gasztronómia és hagyományos erdélyi ételek (2026. április),
9. Az Erdélyi Fejedelemség története (2026. április),
10. Erdély a költészetben, költészet Erdélyben (2026. május),
11. A vallás szerepe Erdélyben (2026. június).

Az előadások felvételei programjegyek beváltásával kérhetők és többször megtekinthetők. Egy előadáshoz egy programjegyet használ fel.
A részleteket a Programjegy beváltásával választható videók listája tartalmazza.

A korábbi előadás felvételeiről, amelyeket már kérhet a fentiek szerint, az alábbiakban olvashat.

1. Bevezetés Erdélybe

2025. 09. 30.

Mi is az, hogy Erdély? Földrajzi tér, történelmi fogalom, vagy inkább egy olyan közeg, amelyet az ott élők sokféle tapasztalata határoz meg? Székely Csaba előadása nem klasszikus történelmi összefoglaló, hanem egy tiszta és közérthető áttekintés arról, hogyan alakult ez a régió, és hogyan élnek benne ma az emberek. A személyes példák mellett annyi történelmi háttér jelenik meg, amennyi segít jobban látni a mai Erdély társadalmi és kulturális viszonyait. Az est a tizenkét részes Erdély-sorozat nyitánya, amelyben erdélyi előadók különböző nézőpontokból mutatják be ezt a sokarcú térséget.
Az eredeti ajánló: Bevezetés Erdélybe

Előadó: Székely Csaba, erdélyi magyar író és drámaíró, Marosvásárhelyen él. Műveit számos díjjal ismerték el Magyarországon is, és több színház műsorán szerepelnek. Írásaiban a szülőföld, az identitás és a kisebbségi lét kérdéseit humorral és iróniával járja körül. Ő a tizenkét részes Erdély-sorozat kurátora, és ezzel az előadással nyitja meg a programsorozatot.

2. Erdély történelmi városai I. – Kolozsvár és Marosvásárhely

2025. 10. 14.

Előadásunk Erdély két, magyar szempontból is meghatározó történelmi városát, Kolozsvárt és Marosvásárhelyt mutatja be. A kolozsvári–marosvásárhelyi időutazás több nézőpontból közelít: helyet kap benne a történeti áttekintés, az épített örökség, a 20. század társadalmi, gazdasági és demográfiai folyamatai, valamint a térség népeinek – magyarok, románok, zsidók, németek és cigányok – együttéléséből születő kulturális örökség bemutatása. Külön figyelmet fordítunk arra, hogyan alakítja a múlt és a jelen kapcsolata a két város mai arculatát, identitását és szerepét Erdély kulturális térképén.
Az eredeti ajánló: Erdély történelmi városai I. – Kolozsvár és Marosvásárhely

Előadó: Dr. Novák Csaba Zoltán történész, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem tanára és a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet vezetője, korábban Románia parlamenti szenátora. Kutatásai a 20. századi romániai nemzetiségpolitikára, a román–magyar kapcsolatokra és a rendszerváltás korszakára fókuszálnak, több kötet szerzőjeként és társszerzőjeként is ismert. Nevéhez fűződik számos fontos kötet és tanulmány a Ceaușescu-korszak magyarságpolitikájáról és Erdély közelmúltjának történetéről.

3. Erdély történelmi városai II. – Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely

2025. 11. 19.

Az előadás Székelyföld három fontos középvárosára összpontosít: Csíkszeredára, Sepsiszentgyörgyre és Székelyudvarhelyre. Ezek a települések nemcsak közigazgatási központok, hanem az erdélyi magyarság intézményi, kulturális és oktatási életének meghatározó helyszínei. A városok gazdasági vonzáskörzete, középiskolai hálózata és közösségi szerepe régóta hatással van a térségben élők mobilitására és lehetőségeire; innen sok fiatal jut tovább egyetemekre Kolozsváron, Marosvásárhelyen vagy akár Magyarországon. Az előadás áttekinti, milyen folyamatok formálják e három város mindennapjait, milyen kulturális és társadalmi funkciót töltenek be, és hogyan erősödik bennük a háromszéki, csíki és udvarhelyszéki identitás a tágabb székelyföldi keretben.
Az eredeti ajánló: Erdély történelmi városai II. – Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely

Előadó: Dr. Horváth Alpár geográfus, egyetemi adjunktus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatának igazgatója. Egyetemi oktatóként az Általános turizmusföldrajz, a Románia turizmusföldrajza, valamint a Turisztikai területrendezés és területfejlesztés tantárgyakat oktatja. Kutatásaiban Erdély kulturális és történeti örökségét, valamint turisztikai vonzerejét vizsgálja; korábban idegenvezetőként is dolgozott. Szakmai érdeklődésének középpontjában a turisztikai desztinációmenedzsment és a térségi marketing szereplői közötti kapcsolatok megismerése áll.

4. Erdély történelmi városai III. – Szeben és Brassó

2025. 12. 09.

Szeben és Brassó az erdélyi szászok két legfontosabb városa volt, amelyek a középkortól kezdve meghatározó szerepet játszottak Erdély gazdasági, politikai és kulturális életében. Az előadás bemutatja, miként alakultak ki az erdélyi szász közösség sajátos jogai és városi berendezkedése, és hogyan járultak hozzá ezek Szeben és Brassó fejlődéséhez. Külön figyelmet kap Brassó kereskedelmi szerepe és Szeben központi funkciója, valamint az a gazdag építészeti örökség, amely mindkét város belvárosát ma is jellemzi. Az előadás kitér arra is, miként vészelte át Szeben és Brassó a 20. század átalakulásait, és hogyan kerültek napjainkra Erdély legfontosabb történelmi városai és turisztikai célpontjai közé.
Az eredeti ajánló: Erdély történelmi városai III. – Szeben és Brassó

Előadó: László Lóránt, történész, a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár munkatársa, a Marosvásárhelyi Rádió történelmi műsorának, a Múltkeresőnek a szerkesztője.

5. Erdélyi várak és kastélyok

2026. 01. 26.

Erdély legjelentősebb világi műemlékei közé tartoznak azok a várak és kastélyok, amelyek a különböző történeti korszakok elitjének rezidenciáiként szolgáltak, illetve háborús időkben védelmi szerepet töltöttek be. Az előadás áttekinti e két építészeti emléktípus legfontosabb erdélyi példáit az Árpád-kor ispánsági földváraitól kezdve a tatárjárás utáni kővárakon át a reneszánsz és barokk korszak korszerű erődítményeiig. Külön figyelmet kapnak a török támadások idején, főként a szász vidékeken kialakult templomvárak. A korai újkorban a főúri rezidenciák esetében fokozatosan háttérbe szorult a védelmi jelleg, és előtérbe kerültek a kényelmi és reprezentációs szempontok, ami számos jelentős kastély építéséhez vezetett. Ezek ma is meghatározó elemei az erdélyi tájnak.
Az eredeti ajánló: Erdélyi várak és kastélyok

Előadó: Dr. Kovács Zsolt, művészettörténész, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem egyetemi adjunktusa. Fő kutatási területe Erdély reneszánsz és barokk művészete, erdélyi műemlékek.

6. Természeti szépségek és nemzeti parkok Erdélyben

2026. 02. 05.

Erdély a Kárpátok egyik legváltozatosabb természeti térsége, ahol hegyvidékek, erdős tájak, szurdokok és vízjárta vidékek alkotnak sokszínű környezetet. Az előadás ennek a gazdag természeti világnak néhány jellegzetes és kevésbé ismert helyszínét mutatja be, különös figyelemmel a nemzeti parkokra és védett területekre. A bemutatás személyes tapasztalatokra és terepen készült fotókra épül, amelyek segítségével közelebb kerülhetünk a Kárpátok keleti vonulatának hangulatához és tájaihoz. Az előadás egyszerre nyújt ismeretterjesztő áttekintést és betekintést abba a csendes, természetközeli világba, amely Erdély hegyeit és erdeit jellemzi.

Előadó: Szász Attila, a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának főszerkesztője, aki szenvedélyes természetjáróként járja a hegyeket, erdőket és vizeket.

7. Erdély legendás vára: Vajdahunyad

2026. 03. 17.

Az „Erdély legendás vára: Vajdahunyad” című előadás a térség egyik legismertebb és legreprezentatívabb épített örökségének történetét állítja középpontba. Rövid áttekintést ad a vár középkori múltjáról, ugyanakkor a hangsúly a 16–17. századra kerül, amikor az épületegyüttes nemcsak uradalmi központként, hanem élő, mindennapokkal teli térként működött.
A fennmaradt naplórészletek, leltárak és számadáskönyvek révén bepillantást nyerhetünk a falak között zajló életbe: a vár rendtartásába, a benne élők életmódjába, étkezési szokásaiba és a korszak anyagi kultúrájába. A gyakori birtokosváltások nyomán keletkezett források különösen gazdag képet adnak a 17. század mindennapjairól.
Az előadás célja, hogy a jól ismert történelmi eseményeken túl a mindennapi élet és az emberi jelenlét dimenzióját is közelebb hozza.
Az előadás időtartama: 67 perc
Az eredeti ajánló: Erdély legendás vára: Vajdahunyad

Előadó: Dr. Karda-Markaly Aranka, történész, a Csíki Székely Múzeum igazgatója.

8. Gasztronómia és hagyományos erdélyi ételek

2026. 04. 09.

Az előadás a hagyományos erdélyi paraszti konyha világába enged betekintést: annak gazdagságába, belső logikájába és mindennapi működésébe. Megmutatja, miért volt ez a táplálkozás egyszerre egészséges és fenntartható, és hogyan jelennek meg ma újra, modern gasztronómiai irányzatként azok az elvek – például a „no waste” szemlélet –, amelyek régen a hétköznapok természetes részei voltak.
Szó lesz arról is, hogyan hatott ez az életmód és étkezés a test, a lélek és a szellem egyensúlyára, és miként formálta az erdélyi közösségek mindennapjait. Az előadás arra is kísérletet tesz, hogy felvillantsa: milyen értékes tudást, hagyományt és konyhai szemléletet hagytunk magunk mögött, amikor a gyorsabb és egyszerűbb megoldásokat választottuk.
Az előadás időtartama: 55 perc
Az eredeti ajánló: Gasztronómia és hagyományos erdélyi ételek

Előadó: Szőcs Előd, gasztro-tanácsadó, Csíkszeredában élő szakember, aki pályáját szakácsként kezdte. Munkájában kiemelt szerepet kap a „termelőtől a tányérig” szemlélet, valamint a helyi alapanyagokra és hagyományokra épülő konyha. Jelenleg saját tanácsadó cégét vezeti, éttermeknek segít konyhatervezésben és menüalkotásban, emellett a Székely konyha és kert gasztromagazin munkatársa. Közreműködött egy több mint 300 éves, a csíksomlyói ferencesekhez köthető szakácskönyv újrakiadásában, amelynek szakmai feldolgozásában és gyakorlati újraértelmezésében is részt vett.

9. Az Erdélyi Fejedelemség története

2026. 04. 22.

Az előadás az Erdélyi Fejedelemség kialakulását és történetét mutatja be a 16–17. században. A bemutatás a fejedelmek uralkodásán keresztül követi végig az állam fejlődését, és azt vizsgálja, miként szerveződött meg a politikai és kormányzati rendszer.
Az előadás kormányzattörténeti szempontból közelít a témához, és arra keresi a választ, hogyan működött ez a sajátos államalakulat a korszak viszonyai között. Néhány példán keresztül kitér a székelység szerepére is mint a három rend egyik meghatározó alkotóelemére.
A cél egy áttekintő kép felvázolása arról, miként alakult és működött az Erdélyi Fejedelemség a kora újkorban.
Az előadás időtartama: 86 perc
Az eredeti ajánló: Az Erdélyi Fejedelemség története

Előadó: Dr. Karda-Markaly Aranka, történész, a Csíki Székely Múzeum igazgatója

10. Erdély a költészetben, költészet Erdélyben - nyilvános előadás

2026. 05. 05.

Az előadás felvétele: Erdély a költészetben, költészet Erdélyben

Az előadás az erdélyi és a magyarországi irodalom kapcsolatát vizsgálja az elmúlt száz évben. Bár a két irodalmi közeg között számos átjárás létezett, fejlődésük sok tekintetben mégis párhuzamosan zajlott. Az előadás egyik központi kérdése, hogy beszélhetünk-e önálló erdélyi irodalomról, vagy csupán az összmagyar irodalom különböző földrajzi és történeti tapasztalatairól.
Szó esik arról is, miként alakult az erdélyi magyar irodalom helyzete a rendszerváltás előtt és után, hogyan változtak a kulturális kapcsolatok, és milyen szerepet játszik a nyelv, az identitás és a kisebbségi tapasztalat az irodalmi önmeghatározásban. Az előadás konkrét versekből kiindulva közelíti meg az „erdélyiség” kérdését, valamint az ehhez kapcsolódó hiedelmeket és vitákat.
Az előadás időtartama: 85 perc
Az eredeti ajánló: Erdély a költészetben, költészet Erdélyben

Előadó: André Ferenc (1992, Csíkszereda) költő, műfordító, a marosvásárhelyi Látó folyóirat versszerkesztője. Korábban a Helikon folyóirat munkatársa, a Bretter György Irodalmi Kör elnöke, a Hervay Könyvek sorozat szerkesztője volt. Főbb díjai: Csiki László-díj, Kinde Annamária-díj, Dsida Jenő-díj, MasterCard Alkotótárs ösztöndíj, a PesText szakmai díja, az Év Ódaköltője-díj. Eddig négy önálló kötete jelent meg. Fordítása: Radu Vancu: Kaddis Radnóti Miklósért.